,,Jaj de jó, a habos sütemény,, – énekli Kiss Manyi színésznőnk az örök érvényű dalban. És mennyire igaza van, főleg, ha az a habos csoda ilyen telítő, teljes értékű, …és régies stílusú, egyszerű sütemény. Legalábbis számomra. 🙂 Az alma és a dió az örök páros szinte minden receptgyűjteményben. Igazán kellemes sütemény ez a lepény, pedig nemrég sült ki, mondom ezt most hogy eszek belőle egy szeletet ebéd gyanánt, de az igazat megvallva ez majd csak jó pár óra pihentetés után lesz az igazi, miután jól összeértek az ízek, és a tészta is puhult egy kicsit. 🙂 Én most dobtam bele egy marék kókuszdió-forgácsot is, mert hát miért is ne? De a receptbe nem írom bele, hiszen mindenki azt adhat hozzá ha szeretné dúsítani a tölteléket, amit szeretne (müzli, gyümölcsdarabok, zabpehely…stb.). Ez a tél még harcol a tavasszal szemben, süssük meg ezt a habos süteményt… S akár mogyorót is tehetünk a tetejére.
Tésztához:
Töltelékhez:
Tetejéhez:
A tésztát összegyúrom, először elmorzsolom a felkockázott vajat a liszttel és a porcukorral, majd hozzáadom a sárgákat, és a tejfölt. Ha kemény lenne a tészta, adjunk még hozzá 1-2 kanál tejfölt. Szépen becsomagoljuk fóliába, és pihenni tesszük a hűtőbe. Ez idő alatt elkészítjük a tölteléket: a hámozott almát lereszeljük, levét kinyomkodjuk (és megihatjuk, mennyei 101%-os almalé),és ízlés szerint hozzáadunk cukrot és őrölt fahéjat, valamint a diót. Jól összekeverjük. Kicsit pihenni hagyjuk a tölteléket is a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek.
Összeállítjuk a süteményt: kipapírozott tepsibe nyújtjuk a tésztát, megszurkáljuk egy villával, majd előmelegített sütőben félig megsütjük. Majd megszórjuk egy kis zsemlemorzsával, és ráterítettem a tésztára a tölteléket, szépen el egyengettem, végül a cukorral kemény habbá vert fehérjét rákanalaztam a sütire, és visszatoltam a sütőbe, készre sütöttem lassú tűzön.
Miután kihűlt, szépen lehet szeletelni, tálalni.
Jó étvágyat, kellemes sütögetést. 🙂
