Nagyon szeretem a zöldségleveseket, húslevest, csontlevest (na arról tudnék csak ódákat zengeni) szinte mindenféle levest. Főleg ilyenkor amikor kezd lehűlni az idő. Tegnap megérkezett -naptár szerint is- az igazi Ősz. Egyszerűen nem tudok betelni az Ősz hangulatával, érzéseivel, amikor érezni hogy közelednek a csodák… Közeledik a Tél. Igen jól tud esni az embernek egy jó meleg tartalmas leves, mely szinte nem is kíván “másodikfélét” csak egy szelet kenyeret. 🙂 Így vagyok ezzel a mai szép második őszi napon is. Vasárnap van.
A leveshez hozzávalókat nem méregettem, mindent “hasra ütés”-szerűen, ízlés szerinti mennyiségekkel adagoltam. Szerintem nagyon-nagyon finom lett.
A tejföl kivételével minden zöldséget feldaraboltam-karikáztam-kockáztam, majd felengedtem vízzel hogy jól ellepje, és feltettem főni. Fűszereztem tetszés szerint, sóztam. Jó puhára főztem, s a végén tejföllel behabartam a levest, s egy krumplitörővel törtem kissé még plusz a zöldségeken, hogy önmagával is sűrűbbé tegyem. Nagyon finom leves természetesen nemcsak hideg hónapokra, de laktató tavaszvárónak is megfelel. 🙂
Jó étvágyat 🙂
