Az előző bejegyzésben közzé tett sült kacsához főztem ugyebár isteni finom, fanyar, rozmaringos málnalekvárt, most pedig gondoltam egyet, miért is ne használhatnám fel süteményhez is. 🙂
Több se’ kellett, elővettem a 18 centis tortaformámat, és egy 1 tojásos piskótamasszát kisütöttem -aljnak. A krém pedig nem is lehetett más, mint egy kellemesen hűvös, nyári túrókrém, az említett lekvár főszereplésével. Tetejére pedig erdei gyümölcsök piros és fekete színeinek váltófutása lett a nyertes díszítés.
Igazán kellemes, hűs ízélmény, egy nyári meleg napon, vagy fagylalt helyett, ..akár egy kellemes vacsora után is. Külsejével pedig emelhetjük akár alkalmak fényét is.
Piskóta:
-1 tojás szétválasztva
-2 dkg cukor
-2 dkg liszt
Fehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd lazán bele a sárgáját, és a lisztet , amit bele is szitálhatunk, -levegősebb lesz a tésztánk.
Közepes lángon kisütjük. Figyeljünk rá, mert kis mennyiségről van szó.
Töltelékhez:
-50 dkg túró
-ízlés szerint porcukor
-és ízlés szerinti lekvármennyiség.
Ezt mond egy magasabb falú tálban elkeverjük, én rásegítettem gépi habverővel, mely által klassz gyümölcsös krémtúrót kaptam.
A piskótát visszahelyeztem a formába, a tetejét kevéske lekvárral megkentem, majd elsimítottam rajta a krémtúrómat.
Kb. 1 órára fagyasztóba tettem, hogy kicsit kifagyjon, majd a karika szélét eltávolítva leemeltem az aljról a tortát, és a kifagyott torta tetejét szintén a málnalekvárral megkentem. Erre jöttek a (fagyott) erdei gyümölcsök, szépen elrendezve.
Kicsit hagyjuk kiengedni, majd melegített késsel, és határozott mozdulattal szeletelhetjük.
(a maradék tortának az oldalát érdemes vax-al bevonni, ha mozdulna a töltelék. -én kicsit több lekvárt tettem bele, így a krémem is lágyabb lett.
Tálaljuk. Jó étvágyat kívánok.
