Pisztácia. Csak azért is előre veszem Mindenki kedvenc ám igen borsos árú világos élénkzöld ropogtatnivalóját, a pisztáciát.
Minthogy előző bejegyzésemben, mint gondolatsorban kifejeztem, hogy új ízek után kutatok interneten, utcán, munkahelyen, itthon a kis vagyis nagy gyűjteményemben 🙂 tehát széles e Világban, csakis az újdonságok forognak a gondolataim őrlő malmai közt. Néha úgy érzem tényleg felőröl.
Vettem egy szép mangót is. Türelmesen kivártam amíg megérik, hiszen amikor megszereztem, mintha egy kődarab lett volna a kezemben.. olyan volt, de bő egy hét alatt mosolyogva dudorászott az ablakban itthon.
Aztán eljött a várt nap, megérett a drága új ízem, felkaptam, és lesétáltam vele a konyhába, ahol már várt a ,,Mindenkikedvence,, pisztácia 🙂
Először feldaraboltam a magvakat és a gyümölcsöt, majd összeállítottam a tésztát:
-110 g vaj
-175 g porcukor
-2 tojás
-150 g liszt
-1,5 tk. sütőpor
-mangó, apróra vágott
-1 csomag (60 g) pisztácia
Előmelegítem a sütőt kb 170 fokra.
Vajat a cukorral masszává keverem, majd ebbe keverem bele a tojásokat.
Beleszitálom a sütőporral elkevert lisztet, a masszához adom, és simára keverem egy habverő segítségével. Végül belekeverem a mangódarabokat.
Muffintepsibe helyezett kapszlikba kanalazom a tésztát, majd durvára vágott pisztáciával díszítem a tetejüket.
Kisütöm a süteményeket. Tű/késpróbával ellenőrzöm.
Amint kihűlt, tálalhatjuk is. Most jön csak a jó élete, ha nem is a gyümölcsnek, és a pisztáciának, de Aki fogyasztja, annak biztosan kellemes perceket szerez.
Jó étvágyat kívánok 🙂
