,,Jaj de jó, a habos sütemény,, – énekli Kiss Manyi színésznőnk az örök érvényű dalban. És mennyire igaza van, főleg, ha az a habos csoda ilyen telítő, teljes értékű, …és régies stílusú, egyszerű sütemény. Legalábbis számomra. 🙂 Az alma és a dió az örök páros szinte minden receptgyűjteményben. Igazán kellemes sütemény ez a lepény, pedig… Tovább »
Habos almás lepény
,,Jaj de jó, a habos sütemény,, – énekli Kiss Manyi színésznőnk az örök érvényű dalban. És mennyire igaza van, főleg, ha az a habos csoda ilyen telítő, teljes értékű, …és régies stílusú, egyszerű sütemény. Legalábbis számomra. 🙂 Az alma és a dió az örök páros szinte minden receptgyűjteményben. Igazán kellemes sütemény ez a lepény, pedig… Tovább »

Hát lehet ezt feladni? A kenyérsütést, kovászolást. Aki egyszer ráérez az ízére, izgalmára, az tuti nem tud szabadulni tőle. (Pedig bevallom sokszor próbáltam… s mégis itt van a Kenyér.) Ez a formás félbarna rozsos szépség is ily aggodalmak közepette ,,született,, , tudniillik tegnap, szombaton épp hamar tudtunk végezni a munkahelyen, így rohantam is haza, hogy…
Ez a leves is egy olyan típus, melyet már régebb óta szeretnék elkészíteni. Először, de nem utoljára készítettem csontlevest. Mindig azt szoktam mondani a húslevesekre és a csontlevesre, orjalevesre hogy “Élet, Erő, Egészség” levesek. És tényleg! Felér egy jobbfajta gyógyszerrel. Nem hiába főzünk húslevest beteg szeretteinknek. 🙂 Tiszta természetes eszencia, a régmúltból… hiszen talán már…
Szia Ősz! 🙂 Ahogy ma reggel kipillantottam az ablakon a ház előtti nagy fa levelei már gyors iramban kezdenek sárgulni. Szinte egyik napról a másikra. S persze mindig az adott évszak a kedvencem, de ha mélyen magamba nézek, akkor az Ősz az igazi, s majdan a varázslatos December. Ilyenkor oly jólesik egy jó meleg habfürdő,…
Mai bejegyzésem dupla sütésű, mivel egy tésztából kétféle süteményt készítettem. De még mielőtt jön a recept, kicsit elkalandoznék gondolatban, ha megengeditek. 🙂 Jeles alkalom ez a bejegyzés nekem, hiszen majdnem pontosan 1 évvel ezelőtt (2016. március 6-án) készítettem el ezt a Sütéses-főzéses gasztronómiai blogot, melyben a kedvenceimre fektettem a hangsúlyt, és igyekszem ezt az utat…
Mai bejegyzésemben a kedvenc stílusomról fogok kicsit ódákat zengeni, de azt hiszem vidéki lányként (Jászság az otthonom 🙂 ) ez teljesen megengedett, s talán néha felbukkanó honvágyamat is enyhíteni tudja. Igaz ezeket a képeket az Interneten találtam, de ha pl. lenne egy kis picike vendéglátó egységem, biztosan régies, vidékies stílusban rendezném be. Jah, és fontos…
Régi és új. Porhanyós, omlós tészta és zamatos gyümölcs. No és egy kis krém, mert krémesen édes az Élet. Mi az? természetesen a gyümölcskosárkák, melyekre emlékezhetünk még Nagymamáink idejéből is, amikor látogatóba mentünk vidékre… vagy éppen a városba. Szerintem ez a sütemény igencsak ízletes, küllemére tekintve franciás eleganciával bíró kecses kis kompozíció. Jó enni, jó…