Jajj de mennyire szerettem ezt a levest, főleg amikor a Mama főzte! Kiskorom kedvenc levese volt ez az egyszerű jász étel, s a mai nappal elmondhatom hogy évek óta nem ettem ilyet. Hát most nekiláttam és megfőztem én. Hát nem lett olyan finom mint a Mamáé volt régen, de azért hasonlítanak az ízek. Nagyon szerettem benne a gombócokat, amik tulajdonképpen a jász ételek -szerintem-legfontosabbik hozzávalójából, a krumpliból készültek. 🙂 Olyan jól főzött a Mama, rokonok közül is emlegetik máig a sok “jászkiséri finomságot” amit “Julis ángyi” főzött-sütött. 🙂 Sütött-főzött Ő mindent: leveseket, házi tészták, sütemények, rétesek, torták, mézeskalács, kalács, sült húsok… épp csak a kenyérkészítést nem láthattam Tőle, mert addigra már vásárolta kenyérboltból, és a két kemence is le lett bontva. Átvette helyét a nyári konyhában a sparhelt. De szerettem azt a nyári konyhát… olyan nagymamás volt. Télen is konyha volt, ott találkoztam a számomra valamiért oly’ fontossággal bíró mézeskaláccsal is egy téli karácsony előtti készülődéses délelőttön…
Ahogy írom ezeket a sorokat, újra abban a konyhában járok, és reménykedem, hogy egy napon nekem is lesz egy ilyen alsó-épületes házam, ahol az a konyha lesz a mindenség.
- 0,5 kg krumpli
- só
- liszt
- vöröshagyma
- zöldségek (fehérrépa, sárgarépa, zellerlevél is mehet bele)
- (plusz én színes borskeveréket is malmoztam rá)
A krumplit meghámoztam, feldaraboltam és megfőztem sós vízben, majd leöntöttem a vizet épphogy egy kicsit hagyva alatta. Összetörtem így a krumplit, és még pici sót hozzáadva liszttel összegyúrtam, annyival amennyit felvesz a krumpli. Lisztezett kézzel gombócokat készítek belőle. Előzőleg egy jó zöldséglevest főztem jó hagymásan, majd mikor forrt már, és félpuhák voltak a zöldségek, ebbe a levesbe engedtem bele egyenként a gombócokat. Miután a gombócok megfőttek a levesben, tálalhatjuk is.
Jó étvágyat 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: