Mai Kenyeremet már régóta tervezem megsütni, s mivel különleges édeskés ízével ünnepi is lehetne, így lett ez a diós-mazsolás kenyér az Ünnepi kenyerem. Hiszen számomra nagy ünnepet tartunk itthon: tavaly, 2017 március 5-én indítottam el a “Levente RL-190“-néven becézett teljes kiőrlésű rozskovászomat. 1 éves lett. S tavaly is vasárnapra esett az elindítása. Emlékszem mennyire örültem, amikor a 4. napon egy fél centivel emelkedett a jelzésként szolgáló befőttes gumi vonala fölé. Tudtam, elindult benne az Élet. 🙂
Mostanság elég sokat olvasni, hogy az Emberek maguk sütik a kenyereiket, vagy kisebb-nagyobb kézműves pékségeknél veszik a Mindennapit, hiszen egyre fontosabbnak tartjuk az Egészséget. S lássuk be, míg az van, Minden van. A kovász természetes kelesztőanyag. Tejsav és ecetsav képződik benne, így érezhetjük érdekesen savanykás aromáját. Könnyebben emészthetőek a kovászos kenyerek, mert gyarapítja a kellő emésztéshez és kiválasztáshoz nélkülözhetetlen bélflórát. Nem mellesleg az eltarthatóságára is jótékony hatással van. És milyen öröm a saját kezünkkel készített Mindennapi. 🙂
Rég tervezett vágyam volt a diós-mazsolás, kissé édeskés, gyümölcsösebb Kenyér. Azt hiszem jól választottam, hogy a kovászom első éves ünnepére ütemeztem be a sütést.
A DIÓ szintén nagyon hasznos és finom gyümölcsünk. Telis-tele van vitaminokkal (E-vitamin és többféle B-vitamin), melyek ideg-és izomvédőek, növekedést serkentőek. Növényi rostokban és ásványi anyagokban igen gazdag: magnézium, kálium, fluor, mangán, réz (mely a vérképződésért), szelén (szívizomgyengeség ellen, valamint immunerősítő).Omega-3 zsírsavjai kedvezőek a szív -és érrendszeri megbetegedések ellen, és az erek állapotának javulását is segítik. A dió növeli a koncentráció képességet, és az agyműködést. Viszont magas a kalóriatartalma, így csak korlátozottan fogyasszuk: 10 dkg dióbél kb. 1 tábla csokinak megfelelő kalóriát tartalmaz. A dióhéj teája jó az emésztésre, fájának levele pedig gyomorhurut és hasmenés ellen segít. Egyszóval igazi Csodagyümölcs. 🙂
- 500 g teljes kiőrlésű Búzaliszt
- 340 g langyos víz
- 250 g érett rozskovász (RL190 rozsliszt és víz)
- 9 g só
- 100 g mazsola
- 100 g durvára vágott dió
Estefelé Bedagasztottam a tésztát, majd pihentettem kb 30 percet. Kicsit megmozgattam, hajtogattam a tésztát, majd ismét pihentettem kb. 30 percet. Ezt még kétszer ismételtem meg, majd a harmadik hajtogatás utáni pihentetés végeztével megformáztam a veknit, majd “kenyeres” vászonnal kibéleltem a kelesztő szakajtót, jól kiliszteztem a vásznat, hogy ne ragadjon majd bele a Kenyér, és szépen beletettem a megformázott kenyértésztát, s jól bebugyoláltam és igyekeztem minél melegebb környezetet biztosítani neki. Kb. 2-2 és fél órával később (pedig a szívem azt súgta hagyjam még érni), bekapcsoltam a sütőt, majdnem max fokozatra (hiszen régi, kijelzés nélküli sütő van itt a lakásban), és egy lábasba vizet engedtem amelyet a sütő aljába tettem, így biztosítva a gőzös teret neki. Most több ideig hagytam benn a vizet, mert szárít a sütő, így kb 25-30 percet hagytam benn, s amikor kivettem, akkor vettem lejjebb a hőfokot. Jól megnyílt, látszik a végeredményen hogy rég nem sütöttem kenyeret, DE az íze kárpótol, s a készítés öröme is. 🙂 Azért természetesen így is tetszik, mert az Én Kenyerem, Én készítettem, a saját nevelésű teljes kiőrlésű rozskovászommal. Amen.
Ha van kedved, próbáld ki ezt az édeskésebb-gyümölcsösebb Kenyeret, mely kiváló csapatot alkot például sajtokkal és finom borokkal. 🙂
Jó sütögetést, kellemes időtöltést kívánok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: