Egy kis ünnepi mézeskorong házi szilvalekvárral töltve :)

Emlékszem, amikor kicsi voltam, Nagymamám évente két alkalommal sütött mézeskalácsot: Karácsonykor, és Húsvétkor.
Természetesen a karácsonyi mézeskalácsnak teljesen más az íze, és a hangulata, más az értéke, de én kötöm azért kicsit ehhez a szép tavaszi ünnephez is. Éppen ezért most csak képileg emlékezem meg a húsvéti mézesről -más formában, de természetesen fel tervezem fedni a Mi receptünket is 🙂 Karácsony előtt, megtisztelve vele az Ünnepet.
Annyit elárulok, hogy csakis és kizárólag fahéjjal fűszerezzük a tésztát. Míg Mama csak kevéske őrleményt gyúr bele, én nagyban mérem ki az adagot. 🙂 lehet ezért is, de mindig is más volt az Övé, olyan ,,otthonosabb,, az enyém pedig fűszeresebb kissé, de ugyanúgy természetes, ,,csak egy kicsit felturbózva.

Sajnos ez a régi hagyományunk, a húsvéti mézeskalács igazából megszakadt, tényleg csak emlékezni szerettem volna ezzel az Anyu-féle házi szilvalekvárral töltött mézeskalács koronggal.
Most teljesen mást tervezek sütni, ami nagy izgalommal tölt el már előre, mert kicsit ,,másabb-tésztának,, lesz tervezve, mint egy kis sütike… 🙂 <3

Azt azonban előre megsúgom, hogy ízből, és karakterből nem lesz hiány 😉
Hamarosan felfedem a soron következő sütésem eredményét, és receptúráját.